Válj legjobb változatoddá

  Mit Várhat El a Szülő a Felnőtt Gyermekétől? – A Kimondatlan Sérülések és Határok Tánca A szülő-gyermek kapcsolat nem szűnik meg, amikor a gyermek felnő. Megváltozik. Azonban sok családban a szerepek nem rendeződnek újra, a határok elmosódnak, és évtizedek óta hordozott, ki nem mondott sérelmek kezdenek működni a háttérben – látszólag ok nélkül. Meddig terjed a szülő elvárása? Mikor túl sok? Mennyit vállalhat a felnőtt gyermek? Mikor válik a gondoskodás bűntudattá, és a szeretet kötelességgé? Erről szól ez a bejegyzés. 1. A kimondatlan gyermekkori sérelmek, amik felnőttként viselkedésben jelentkeznek Nem minden seb vérzik látványosan. Sokszor egy felnőtt gyermek viselkedésében tükröződnek olyan gyermekkori hiányok és fájdalmak, amiket sosem mondott ki: Példák: Távolságtartás: nem telefonál, ritkán látogat – a szülő ridegségnek érzi, pedig gyakran gyermekkori elutasításra vagy kontrollra adott válasz. Indokolatlan feszültség: bármilyen beszélgetés konfliktusba fordu...

  A gyermekkori sebek súlya – amikor a múlt nem enged, és a megbocsátás szabaddá tesz” Gyerekként sok mindenre nem volt ráhatásunk. Nem mi választottuk a szüleinket, a testvéreinket, az otthon légkörét, a kimondott vagy ki nem mondott szavakat. Csak próbáltunk alkalmazkodni – túlélni. És van, aki már gyerekként úgy érezte, ő valahogy mindig kilóg a sorból. Nem értik. Másként bánnak vele. Kérdőre vonják, büntetik, elhallgattatják, miközben másokat felmentenek, mentegetnek. Ő a „fekete bárány”. Aki túl érzékeny. Túl hangos. Túl sok. Vagy épp láthatatlan. Ez a szerep nem választás volt – hanem bélyeg. Egy mély belső bizonytalanság forrása, ami felnőttként is velünk marad. És ami miatt újra meg újra kételkedünk magunkban, még akkor is, ha mások már rég elismerték, értékelik, becsülik azt, akik vagyunk. Amikor a sérelmek haraggá érnek… és bosszúvágygá Sokáig némán tűrjük. Aztán eljön az a pont, amikor túlcsordul. Ez lehet fiatal felnőttként, amikor végre önálló életet kezdünk, é...

Mit jelent önazonosnak lenni?  Egy újraértelmezés azoknak, akik nem akarnak tovább mások elvárásai szerint élni Hallottad már ezeket a mondatokat? „Csak légy önmagad!” „Ne foglalkozz másokkal, maradj önazonos!” „Aki önazonos, azt nem lehet manipulálni.” De vajon  tényleg tudjuk, mit jelent önazonosnak lenni ? Vagy csak használjuk ezt a szót, mint valami spirituális díszletet, miközben belül egyre távolabb sodródunk saját magunktól? Most ideje visszahozni a jelentést a szó mögé. 🔎 Mi az önazonosság valódi jelentése? Az önazonosság nem egy végleges állapot, nem valami „elérendő cél”. Nem arról szól, hogy mindig magabiztos vagy, és sosem kételkedsz. Hanem arról, hogy  mered érzékelni a saját belső valóságodat , és nem nyomod el azt mások kedvéért. Önazonos vagy, amikor: nem csak tudod, hogy mit érzel, hanem meg is engeded magadnak azt. amit mondasz, az megegyezik azzal, amit valójában gondolsz. vállalod a saját tempódat, igényeidet, határaidat – akkor is, ha ez másnak kénye...